Halálod napján

Eltemették fényes szemed

Egy új temető,egy új lélek

Nem látod e nyomorult világot többé

Csak a sötét hatalmat, ami megmaradt.

Fiatal tested,most porrá válik,

Szürke színben pompázik.

Elmúlt a reménység,minden kívánság

Szemed előtt örök sötétség.

Árnyékok és kék lángok rád mutatnak,

Hosszútávú vágyak és álmok elmaradnak.

Szívedben borzalmak,arcodon bánat,

Melyben el kell viselni az örök fájdalmat.

Lelked mélyén énekelsz hangosan

Még mindig hallom,minden alkalommal.

Virágok borítják harmatos sírodat,

Gyertyák égnek,leírják minden szavadat.

Sóhaj és szomorúság ebben a világban,

Magamat látom az akácfa virágában.

Ismeretlen sötétség most a jelened,

Száz meg száz halott lélek fekszik melletted.

Nem tudod már, hogy ki szeret,

Lassan elfelednek az emberek.

Csillagos éjszaka áll előtted,

Nyugodt álmod most újra és újra átélheted.

Lelked a mennybe távozott,

Nem tudod, de a világ már régen elátkozott.

Elátkozott világban élünk,

Talán, mi is egyszer a mennybe térünk.

Halálod napján,feketébe öltözünk,

Csak egy kívánság,maradj velünk.

Egy nap,elmegyek érted,meglátod.

Halálom napján,örökre veled maradhatok.